A Facebook-oldalon már olvashattátok, de talán itt is elfér az a néhány érdekesség, ami a negyedik évad hazai premierje kapcsán jutott eszembe. Jó tudni, hogy a Merlin alkotói nem csupán az Artúr-mondakörből, hanem más mitológiák mellett az északi népek folklórjából is merítenek a sorozathoz.
A negyedik évad nyitóepizódjában szereplő Samhain ünnepe például nem kitaláció, hanem nagyon is létező. Ez a keresztény halottak napja és mindenszentek ünnepkör pogány elődje volt a kelta népeknél. Nem is merült feledésbe, hiszen a Brit-szigeteken mai napig általánosan ismert a Samhain kifejezés.
Érdekesség: Amikor Artúr Samhain éjjelén, a halottak ünnepén az elvesztett ősökről beszél, a rendező egy hosszú pillanatra Merlin arcát mutatja. Ugye nem kérdés, hogy hősünk épp a halott apjára, Balinorra gondol? Valószínűleg rá gondolt akkor is, amikor - mint az epizódból kiderül - megírta Artúrnak ezt az ünnepi beszédet.
Szintén az évadnyitóban szerepel a szellemvilág őre, a Cailleach (ejtsd: kéliksz). Ez a szereplő sem a Merlin íróinak agyszüleménye. A Cailleach az északi néphiedelem egyik alakja, nevezik viharbanyának, télanyónak vagy télkirálynőnek is, aki Samhaintól Beltane-ig (november 1-től a május ünnepig) uralkodik a természet felett. A "cailleach" szó mai napig használatos Skóciában és létezik az ír nyelvben is - nagyon vén öregasszonyt jelent.
További érdekesség, hogy a negyedik évad nyitánya Samhainkor, míg a finálé a május ünnep napján veszi kezdetét. Ebből könnyen kiszámolható, hogy ez a 13 epizód nagyjából fél évet ölel fel.
