Az angol SFX magazin legújabb száma összeállítást közöl Artúr és Merlin öt éve tartó barátságról, megszólaltatva a legilletékesebbeket, a sorozat két főszereplőjét. Íme a cikk magyar fordítása:

Han és Csubi, Batman és Robin, Spock és Kirk... A sci-fi és fantasy műfaja tele van nagyszerű szereplő párosokkal, Artúr és Merlin helye pedig ott van a legjobbak között.

A szereplő párosoknak mindig is különleges helye volt a történetmesélésben - a Hamlet sírásóitól a Kenan és Kelben szereplő, nos, Kenan és Kel párosáig. Ám van egy páros, amely kiemelkedően jelentős a modern tudományos-fantasztikus és fantasy televíziózásban, egy szereplő páros, amely tulajdonképpen több száz éves - Artúr és Merlin párosa.

Az ő kettősüket ötödik évada az teszi legendássá a BBC Merlin című bombasikerében, hogy képes volt új életet lehelni egy olyan kapcsolatba, amely több száz, vagy akár több ezer inkarnáción át alig változott. Colin Morgan és Bradley James megformálásában az ifjú Merlin és Artúr legjobb barátok, bár ez nem derülne ki abból, ahogy egymással viselkednek.

"Úgy indultak, mint... nem mint halálos ellenségek, de nem kedvelték egymást" - mondja James, aki a sorozat 2008-as bemutatkozása óta játssza Artúrt.

"Azóta ez teljesen megváltozott, hiszen számtalan szokatlan helyzetet megjártak együtt, kénytelenek voltak jobban megismerni egymást, és rájöttek, hogy kissé unortodox módon, de jól kijönnek. Most, az ötödik évadban Artúr már király, Merlin pedig nem hivatalosan az első számú tanácsadója."

Morgan eközben az ellentétes neveltetésükben látja egyik okát annak, hogy a kettejük közti kötelék ennyire szétszakíthatatlanná vált. "Az elején lényegében két teljesen különböző világból való figurát látunk: Artúr királyi családból származik, Merlin pedig rendkívül szerény környezetből érkezik. Szóval tökéletes ellentétei egymásnak, arra kényszerítve, hogy egy célért dolgozzanak. Az az érdekes, hogy a sorozat során a különbözőségeikben találják meg azt, ami összeköti őket, és ezt valószínűleg nem tudják kifejezni."

"Néha nehezen fogalmazom meg, hogy mi is ez, de mindent egybevetve egy barátság, két fickó lehetetlen helyzetbe helyezve - Artúr tudja, hogy királlyá kell válnia, Merlin pedig tisztában van vele, hogy mindent meg kell tennie, hogy azzá a királlyá emelje. Az a tény, hogy mindeközben barátok is, valamiféle bónusz."

Az ellentétek vonzzák egymást

James a közelségük okát is a különbözőségükben látja. "A különbség, hogy Merlinben nem biztos, hogy megvan az a vezetői készség, ami Artúrban. Ketten együtt viszont képesek létrehozni azt a királyságot, amiről mindenki álmodozik. Szerintem ezért alkotják ugyanannak az éremnek a két oldalát. Most a sárkányt idéztem. Fel sem tűnt, hogy ennyire odafigyelek a szavaira - nyilvánvaló, hogy volt néhány bölcs mondása!"

Egy olyan szereplőgárdából, amely a televíziózás egyik legjobb szereposztásával dicsekedhet, Artúr és Merlin vált a sorozat folytatódó sikerének kulcsává. Miközben Morgana elkerült Camelotból, Guinevere pedig beköltözött, az Artúr és Merlin közti kapcsolat szinte teljesen mentes maradt az ilyen horderejű váltásoktól. Az írók a kezdet kezdetén nyerő formulára leltek, és volt annyi eszük, hogy azóta se babráljanak vele.

"Amíg nem tudja elfogadni Merlin varázserejét, mindig meglesz a határ, amely meggátolja, hogy valaha is egyenlő felek legyenek" - mondja James. "Ott van még az úr és szolga közti korlát is. Ezt nehéz átlépni, mert vannak olyan barátaim, akiket fiatalkorom óta ismerek, akikre ma is úgy tekintek, mint 'a barát, akit réges-rég ismertem', és nem úgy, amilyenek ma - például családapaként. Ma is úgy jövünk össze és úgy viselkedünk, mint a tinédzserek, szóval ez a dinamika valószínűleg mindig megmarad Artúr és Merlin között, mert a jó barátságoknak ilyen a természete."

Hasonlóan érzi Morgan is. "Merlin és Artúr kapcsolatának egyik kulcsfontosságú tulajdonsága, ami igazán jól működik, hogy bármi is történjék, kettejük kapcsolata megmarad ugyanolyannak. A helyzetük változik és változnak a körülmények, amelyek közt túl kell élniük, de a dolgok mélyén még mindig ugyanolyan jó barátok."

"Ismerek olyan 30, 40, 50 éveseket, akik fiatalkoruk óta ismerik egymást, és még ma is úgy beszélnek egymással, ahogy fiatalkorukban. Megtartották a régi lökött poénjaikat, és én nagyon is úgy képzelem, hogy ilyen lesz Artúr és Merlin is, mert a barátok így viselkednek. Ezért születnek barátságok - jó barátságok -, mert jól érzed magad a másik társaságában, és önmagadat adhatod mellette. Az egyetlen bökkenő, hogy Merlin épp ezt nem teheti meg."

Merlin nem teheti meg, mivel, ahogy minden jó és drámai páros esetén, szükség van a feszültségre. Merlin és Artúr viszonyában pedig az igazi feszültség nem abból ered, hogy Merlin vajon megfelelően fényesítette-e ki Artúr páncélját, hanem az állandó félelemből, hogy egy nap fény derül Merlin mágikus titkára. Ez a fenyegetés különösképp kézzelfogható a legújabb évadban, amelyben Merlin halálos riválisa, Mordred visszafurakodott az életükbe.

"A félelem lényege, hogy Artúr mindig is fenyegetésként tekintett a mágiára, olyasmiként, ami nagyobb és hatalmasabb nála" - mondja Morgan. "Merlin felismeri ezt, ezért ha kimondaná, hogy varázserővel bír, azzal megváltozna Merlin státusza. Merlin nagyobb hatalommal rendelkezik nála, de nem akarja megkockáztatni, hogy ez kiderüljön. Artúrnak azt kell hinnie, hogy ő a leghatalmasabb ember, aki valaha élt, és ezért működik a sorozat - a közönség be van avatva a titokba."

"Sok epizód van ebben a évadban, amelyben Merlin próbál puhatolózni ebben a témában. Bizonyos szempontból háttérbe kell vonulnia, játszania kell a bolondot, a leggyanútlanabb alakká kell válnia, ha meg akarja tenni amit meg kell tennie."

Merlin játszhatja a bolondot, de vajon ki az igazi bolond, ha Artúr öt évad után sem fürkészte ki Merlin mágikus titkát?

"Némiképp megbocsájtom Artúrnak, hiszen annyi eszméletvesztésen esett már át, meggyőződésem, hogy agykárosodásban szenved" - mondja James. "Igen eszes, ahhoz képest, hogy hányszor intézték el az évek folyamán!"

"A kapcsolatukról már a kezdet kezdetén beszélgettünk, szerettük volna megtalálni a megfelelő hangnemet" - folytatja James. Ám ahogy a sorozat komorabbá vált, vajon kihívásként jelentkezett, hogy megőrizzék a barátság játékos oldalát?

"Nem volt olyan nagy kihívás. Szerintem szükség volt rá, hogy a sorozat fejlődjön és felnőjön, ahogy meg is történt. A forgatókönyvíróknak sikerült megőrizni a kettejük közti kapcsolatot. Az interakciójuk nem fog nagyot változni. Van egy remek jelenet a Butch Cassidy és a Sundance kölyökben, a zárójelenet, amikor ott ülnek egy kis kunyhóban Mexikóban, és viccelődnek, annak ellenére, hogy amint kisétálnak az ajtón, szitává fogják lőni őket. Akkor is megőrzik a humorukat, nem válnak hirtelen morózussá, mert közel a vég, és szerintem nagyon hasonló a helyzet Artúrral és Merlinnel is."

Tökéletes párosítás

Ugyanakkor Artúr és Merlin párosának népszerűsége a képernyőn sosem ért volna ilyen magasságba a Merlin szereposztóinak munkája nélkül. A "kémia" ködös és túlságosan sokat használt kifejezés, ám Bradley James és Colin Morgan megkérdőjelezhetetlenül tökéletes a szerepére, kettejük bajtársiassága pedig csorbítatlanul visszaköszön a képernyőről is.

"Sokat nevetünk" - meséli James. "Nem szoktam utasítgatni, és nem pucoltatom ki vele a jelmezem, meg ilyenek. Sokat poénkodtunk az utóbbi öt évben, és ez valószínűleg Artúr és Merlin kapcsolatának bizonyos elemeiben megjelenik a képernyőn is."

Mindez szép és jó, de igazán akkor tudható, hogy generációkra szóló brománc született, amikor a rajongók saját történeteket kezdenek írni róla.
"Igyekszem ettől hétmérföldes távolságot tartani!" - szögezi le nyomatékosan Morgan. Nem is hibáztatjuk érte!