Továbbá legendáról, Utherről, kulisszatitkokról, valamint a Starz Camelotjáról.

Íme az angol nyelvű videó, a Morganát alakító Katie McGrathtal és a forgatókönyvíró Julian Jonesszal, alatta pedig olvashatjátok az elhangzottak teljes fordítását.

A negyedik évad a harmadik után egy évvel veszi kezdetét. Mi változott?

Julian Jones: Mi változott?

Katie McGrath: Minden.

JJ: Igen. Szerintem a sorozat minden egyes évadban erősebbé vált. Az egyes évadok végéhez közeledve mindig nagy és egyre izgalmasabb befejezést csinálunk. Aztán a folytatásban még onnét is feljebb próbálunk lépni. Szerintem a negyedik évad potenciálisan sötétebb tónusú. Úgy gondolom, emeltünk a téten. Szóval nagyon izgalmas lesz. Szerintem minden szempontból erősebb évad várható.

KM: Az alkotók nagyon bátrak. Találtak egy olyan formulát, ami működik. De ahelyett, hogy ugyanazt vennék elő még három-négy évig, minden évben azt mondják, jól van, ez most bevált, de mit csinálhatnánk jobban, mit lehetne fejleszteni. És értik azt, hogy ahogy a sorozat növekszik, vele együtt nő fel a közönség is. Szóval a sorozat már nem ugyanaz, mint az első évadban. Ha egymás mellé tesszük az első és a negyedik évadot, teljesen más a kettő. Mintha nem is ugyanaz a sorozat lenne. Minden évben tovább feszegetik a határokat. Minden évben úgy érezzük, ennél keményebben már nem dolgozhatunk, ennél többet már nem lehet megvalósítani, és aztán megjönnek az új forgatókönyvek, és mindenki eldobja az agyát. Az idei év filmszerű, teljesen filmszerű. Már belepillanthattam a nyitó epizódba, mert volt vele egy kis dialógus munkám, és hatalmas. 35mm-es filmre forgatunk. Nagyobb a szereplőgárda, nagyobb léptékűek a felvételek, nagyobb szabásúak a forgatókönyvek, és minden egyéb. Olyan, mint... a Willow, vagy a Conan, a barbár - ezek a nagyszabású, eposzi léptékű filmek. A Merlin már ezekre hasonlít az idén. És szerintem bátor dolog, hogy ahelyett, hogy ülnénk a babérjainkon, mindig előrébb lépünk, hiszen folyamatosan lecseréljük a működő formulát. Pontosabban nem is lecseréljük, hanem tovább építjük.

JJ: Tökéletesen így van. És miután az emberek megismerték a sorozatot, már nem kell mindent újra bevezetnünk számukra, hanem egyből tovább vihetjük a történetet. A másik előnyünk szerintem az, hogy nagyon szűk stábbal dolgozunk, amely mindent kitanult az elmúlt három év során, és most már olyasmiket is meg tudunk valósítani, amikről az első évad idején még csak álmodni tudtunk. De azóta is álmodunk, úgyhogy mindig messzebbre merészkedünk.

KM: Idén építettek egy óriási zöldhátteres díszletet. Tényleg hatalmas nagy. Azzal olyasfajta dolgokat tudunk megvalósítani, amikre korábban nem volt lehetőség. A kezdetekkor volt talán öt díszletünk Cardiffban, és még a vár. Az az öt díszlet még mindig megvan, de minden évben továbbiakat építenek hozzá, és többnek már nincs is hely a stúdióban. Sokkal részletgazdagabbak, és évről évre egyre inkább olyan az egész, mint egy mozifilm forgatása. Csak mi egy helyett tizenhárom mini filmet készítünk. Aludni nem szoktunk.

Említettétek, hogy a negyedik évad sötétebb tónusú lesz. Mikor határoztok úgy, hogy elengeditek Anthony Headet, és megölitek Uthert?

KM: Ez is egy olyan dolog... Hasonló a helyzet, mint Morganával. Előre számítunk valamire, de a Merlinben az a fantasztikus, és szerintem az teszi ilyen népszerűvé, hogy megkapjuk, amit a legenda alapján várnánk, de soha sem úgy, ahogy számítunk rá. Ez benne a zseniális. Ott van Lancelot, de nem az a Lancelot, akit előre várunk, ott van Guinevere, de nem az a Guinevere, akit várunk. Úgyhogy nyílvánvaló, hogy amire számítunk, az meglepetést fog okozni. Ezért jó a sorozat, mert ez egy okos dolog, és még ha ismeri is a néző a legendát, teljesen újnak hat számára. Szóval, ne gondoljátok, hogy bármi úgy fog történni, ahogy várnánk! Én ezt mondanám.

Tehát az is előfordulhat, hogy Anthony Head a sorozat végéig marad?

KM: (Julianre mutat) Azt csinál, amit akar. A pali egy zseni. Akár vicces sipkát is hordhatok az egész évad során. Az is működhet. De hegyeset akarok.

Ha már szóba került a legenda: A legendáriumból mennyit emeltek be a sorozatba, és hogyan döntitek el, hogy mi kerüljön bele és mi nem?

JJ: A legendának számos forrása létezik, de amikor elkezdtünk dolgozni a sorozaton, nem akartunk egy konkrét változathoz ragaszkodni, hanem arra jutottunk: miért ne csinálhatnák meg a saját változatunkat? Miért ne csipegethetnénk össze a különböző részleteket? Mindenki ismeri ezeket a történeteket. Miért ne játszanánk el velük valamiféle modern formában? Úgy döntöttünk, hogy ezt a régi történetet újra fogjuk mesélni a mai, modern közönségnek. Ebből jött az ötlet, hogy Merlin és Artúr azonos korú legyen. És amint megléptük ezt, amint elkezdtünk ezzel játszani, onnét kezdve izgalmassá vált az egész, mert - ahogy Katie is mondta - minden további részlet gondolkodásra késztetett, hogy azzal vajon mit lehetne kezdeni. Szóval azok, akik ismerik a legenda elemeit, látják, hogyan játszunk el ezekkel, látják, hogy milyen utalásokat teszünk az ikonikus momentumokra. Közben pedig akad számos olyan néző, aki nem az Artúr-legendáriumon nevelkedett. Ezért igyekszünk erős történetet írni. Tehát lehet, hogy valaki elkezdi nézni a Merlin első évadját, és fogalma sincs róla, hol fog kikötni Morgana. Mások pedig rögtön, amint először felbukkan a képernyőn máris azt várják, hogy...

KM: Sápadt és sötét hajú. Csak gonosz lehet. (nevetnek) Az a helyzet az Artúr-legendáriummal és minden népszerű mitológiával, hogy azért maradtak fenn ilyen sokáig, mert mindig újramesélték őket az éppen aktuális kornak megfelelően. Márpedig az Artúr-legendárium a legtovább fennmaradt mitológiák egyike. Van is rajtunk némi teher, mert sokat jelent ma is az emberek számára. De ha belegondolunk abba, amit te is mondtál, hogy hányan mesélték már el ezt a történetet, mi sem teszünk mást, mint hogy újra meséljük a mai kor számára. Ha az emberek megnézik, és ezáltal érdekessé válik számukra, az máris nagyszerű dolog. Egyébként meg az a helyzet, hogy bár kissé másképp meséljük el a történetet, mégis ugyanaz a hangulat, ugyanazok a témák, ugyanaz a lovagiasság üzenete. Igen, a mi Lancelotunk nem lovagnak született, de azzá válik. Szóval kicsit más, de Lancelot akkor is ugyanaz, Morgana is ugyanaz. Az írók nem dobták ki a legenda egyes elemeit, megtartották a témákat és az egész hangulatát, csak egy kicsit csavartak rajta.

JJ: Pontosan így van. Szerettük volna befogadhatóbbá tenni a mai közönség számára. Említetted például a lovagokat. Azt gondolom, a mai társadalomban kissé elitista dolognak tűnhet, hogy egyes emberek a köznapi világtól elszigetelve élnek. A mi lovagjainkkal az volt az ötlet, hogy ők elnyerni szeretnék a címüket, és nem feltétlenül születtek azzal. Szerintem ez reflektál a mai korra. Azonosulni tudunk vele.

KM: Viszont ugyanúgy rendelkeznek a lovagi erényekkel.

JJ: Abszolút. A nemesség az egyik...

KM: az egyik kulcsszava a Merlinnek.

JJ: Így van.

Hogyan szerveződik az írói munka?

JJ: Mivel a Merlin egy nagyszabású sorozat, rengeteg számítógépes trükkel, az ember nem teheti meg, hogy csak úgy szabadonengedi a fantáziáját. Az írók és a producerek az első pillanattól kezdve szorosan együtt dolgoznak. Tudnunk kell, hogy a legnagyobb ötleteink, amiket szeretnénk keresztülvinni, megvalósíthatóak-e. Például a repülő sárkányok...

KM: Nem véletlen, hogy Merlin a harmadik évadban utazott először a sárkány hátán.

JJ: Így igaz.

KM: Pedig Colin (Morgan) nagyon szerette volna. Ti is szerettétek volna. De egyszerűen...

JJ: Fogalmunk sem volt róla, hogyan lehetne megcsinálni. Ez egy remek példa arra, hogy az ember szabadon engedheti a fantáziáját, íróként mondhatja, hogy "ó, de imádnám ezt megcsinálni", de muszáj leülni egy csapat másik emberrel, a producerekkel és azokkal a szakemberekkel, akik a számítógépes trükköket létrehozzák, hogy megvitassuk, megvalósítható-e az ötlet. És nem csak az a kérdés, hogy megvalósítható-e. A sorozat mércéje olyan, hogy nem mindegy, jól fog-e kinézni. Mindig mozifilmes minőségre törekedtünk, és bizony fennál a veszély, hogy Merlin ugyan a sárkány hátán fog utazni, de borzasztóan fog kinézni, miközben mi azt szeretnénk, hogy a jelenet lenyűgöző legyen. Szóval mindvégig együtt dolgozunk. Ennek a sorozatnak az esetében a cselekmény megtervezése még nagyobb jelentőséggel bír. Muszáj előre leszögezni, és utána már nincs sok mozgásterünk, hogy eltérjünk ettől. Kicsit még tudunk szerkeszteni rajta, ki tudunk venni ezt-azt, de nagyon világosnak kell lennie, hogy amit elterveztünk, az megvalósítható, méghozzá a rendelkezésünkre álló költségvetésből. A költségvetés pedig...

KM: Kicentizett.

JJ: Igen, az kicentizett. Ugyanakkor elég nagy is, de mindig lehetne nagyobb. Mert a varázslat nem olcsó.

Ideális esetben hány évadot szeretnétek, hogy teljes legyen a sorozat?

JJ: Mivel ez a sorozat egy óriási festővászon, amin dolgozhatunk, elejétől fogva szerettünk volna eljutni legalább a harmadik, negyedik évadig. De elindulni nem könnyű. A mai televíziózásban nagyon hamar megszüntetnek egy sorozatot. Az ember fejében megvan, hogy mit szeretne megvalósítani, hogy hová szeretne eljutni például Morganával, de veszélyes dolog túl hosszú távra tervezni, mert a sorsodat más emberek döntik el. A közönség reakciója azonban a sorozat felé áradó elképesztő szeretet lett. És ez azt jelenti, hogy megengedhetünk magunknak némi magabiztosságot, hogy a nézők szeretnék, ha visszajönnénk. Igen, meglehetősen előre kellett gondolkodnunk, és nem akartuk túl hamar ledarálni a történetet. Nagy terveink voltak. Ez egy nagyívű sorozat. A nagy lehetőség.

A Starz-féle Camelotról, amit mostanra elkaszáltak...

KM: Eva Green. Hogyan is vetekedhetnék vele, akár a legjobb napjaimon is? Szóval a Camelot... Furcsa volt, hiszen ugyanazon a legendán alapszik, és az emberben ott volt, hogy "te jó ég, vajon milyen lesz?" De amikor kijött a sorozat, kiderült, hogy teljesen más. Ott is van egy Morgana nevű karakter, de tökéletesen más. A Camelot sokkal inkább hasonlított a Trónok harcára vagy a Borgiákra. És én nem is igazán éreztem azt, hogy veszélyt jelentene ránk, mert annyira mást próbáltak csinálni. Másrészt mi már megvetettük a lábunkat, itt vagyunk három éve, és valahányszor vesszük a sátorfánkat, a sorozatot újra és újra berendelik. Ők azt csinálják, mi meg ezt, de a közönség szereti, amit mi csinálunk, és ez valamiféle biztonságérzetet ad.

JJ: Igen. Ami engem illet, én nem igazán foglalkoztam vele, annyira bele vagyok merülve a saját Camelotomba, abba a világba, amivel mi dolgozunk...

KM: A jobbik változatba.

JJ: ...és ami nagyon kedves nekem. Nem is szerettem volna, hogy valaki másnak a víziója bezavarjon. Mindenkinek megvan a joga, hogy a maga módján nyúljon hozzá a legendához.

KM: Pontosan ez az, amiről beszéltünk. Hogy az emberek újramesélik a legendát, és azon keresztül a saját történetüket. Itt van rá az élő példa. A Camelot az ő verziójuk, a Merlin pedig a miénk, és a kettő tökéletesen más.

***

A videót a 3xcusemyfrench.com-nak köszönhetjük.